Logos 2000
(további információk)

Vég Csaba:

Alkalmazásfejlesztés
a Unified Modeling Language
szabványos jelöléseivel

(ISBN: 963 03 7660 1, 242o, 1999 május)

Részlet a bevezetõbõl, Tartalomjegyzék, Tárgymutató .

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik már fejlesztettek, éppen fejlesztenek vagy fejleszteni fognak számítógépes alkalmazásokat és szeretnék azokat mind magasabb szinten, a jó értelemben vett nagyipari módon kivitelezni. Ajánljuk továbbá azoknak, akik érdeklõdnek az informatika alkímiájának mûhelytitkai iránt. Az alapismereteket tárgyaló részek és a technika megoldások széles spektruma miatt a könyv egyszerre tankönyvként és a fejlesztés mindennapjainak kézikönyveként is alkalmazható.

A könyv, a szabványossá vált objektumorientált vizuális modellezõ nyelv, az UML (Unified Modeling Language) jelöléseit ismerteti, valamint egy olyan egyszerû, mégis hatékony módszert, amellyel alkalmazásainkat többéves tapasztalat nélkül is gyorsan kifejleszthetjük.

A tartalom három fõ részre osztható. A háttér-információkat követõen a kifejlesztendõ alkalmazással szemben támasztott igények, követelmények összegyûjtésére kapunk egy hatékony módszert és jelölésrendszert. Ez a rész nem hivatkozik objektumorientált technikákra, sem mélyebb informatikai ismeretekre. A második rész az UML legjobban kidolgozott elemét, az osztálydiagramot tárgyalja, amely segítségével az alkalmazás alapvetõ szerkezeti felépítését ábrázolhatjuk. Itt olyan módszert is találunk, amit követve a rögzített követelményekbõl félig automatikusan felépíthetjük az alkalmazás vázlatos modelljét. A harmadik nagyobb rész az UML további, kevésbé kidolgozott diagramjainak jelöléseit tekinti át — az alapvetõ jelentõségû osztálydiagramokhoz így szemléltetésként további diagramokat kapcsolhatunk. Itt megtalálunk egy olyan pontokba foglalt lépéssorozatot is, amit vezérfonalként használhatunk egy tipikus fejlesztés folyamán.

Felépítése miatt a könyv ismeretanyaga az egyes részek elolvasásával párhuzamosan a gyakorlatban is alkalmazható.

Részlet a bevezetõbõl:

Napjainkra az objektumorientált szemlélet az informatika egyik legjelentõsebb tényezõjévé vált. Az “OO” rövidítés állandó jelzõje lett a magas színvonalú szoftveralkalmazásoknak, amelyektõl joggal várjuk el a nagyobb megbízhatóságot és flexibilitást. Egyrészrõl nyilvánvalóvá váltak a jól megtervezett OO alkalmazás elõnyei, például a robosztusság, a fejlesztési ciklusok rövidülése és az egyszerûbb módosítás lehetõsége, mely leegyszerûsíti a változások követését. Azonban be kell vallanunk, hogy több mint három évtizedes múltja ellenére az objektumorientált szemlélet még mindig nem érett és teljes. Legtöbb fogalma bizonytalan és homályos, és a háttérben sem áll egzakt matematikai elmélet. Az OO szemlélet így irányzatról irányzatra, sõt, személyrõl személyre más és más értelmet kap. Mindenki megalkotja a saját szabályait és konvencióit, melyeket több-kevesebb sikerrel alkalmaz a gyakorlatban.

Kialakulatlansága miatt ma az objektumorientált technológia alkalmazása személyekhez, “gurukhoz” kötõdik, akik a napi munkában felbukkanó kérdõjelekre tapasztalatuk vagy éppen helyes ráérzésük alapján képesek megadni a válaszokat. A technológiai sor hiányosságaival és bizonytalanságával indokolható, hogy sokan még nem OO technológia mellett döntenek, vagy éppen elakadnak egy fejlesztés közepén.

...A következõ oldalak egy rendhagyó alkalmazásfejlesztési módszert ismertetnek, amely célja, hogy az objektumorientált technológiát ipari méretekben is alkalmazhassuk. Ennek feltétele egy érthetõ, világos és ezért könnyen alkalmazható technológiai sor, hogy ne csak “guruk” legyenek képesek jó minõségû szoftver gyors elõállítására. (...) A “gyors” jelzõt olyan értelemben használjuk, hogy egyrészt a módszer segítségével csak a valóban szükséges lépéseket hajtjuk végre, így nem készítünk felesleges dokumentumokat vagy éppen programkódokat, csak azokat, amelyekre egy ipari méretekben elõállított (tehát bonyolult, nem saját használatra készült és a késõbbiekben valószínûleg módosítandó) alkalmazás esetén szükségesek. Másrészt a gyorsaság abból ered, hogy fejlesztés közben minimálisra csökkenthetjük a bizonytalanságot, azaz mindig tudjuk, hogy mi a következõ lépés.

Jelen könyv a Unified Modeling Language (“Egységesített modellezõ nyelv”, rövidítve: UML) jelölésrendszerét használja fel a modellek ábrázolására. Minden jelölés tárgyalásra kerül, így a könyv elsõ része UML tankönyvként is használható.
Az UML jelöléseivel az elkészített modelljeinket szabványos módon ábrázolhatjuk. Az UML-t a három legelterjedtebb objektumorientált módszer szerzõje alkotta meg, amely tény már önmagában elegendõ lenne ahhoz, hogy jelöléseik “de facto” szabvánnyá váljanak. Az UML mögé azonban több száz informatikai cég sorakozott fel, így javaslatuk eredményeként az UML-t közös (OMG-) szabványként fogadták el.

Tartalom

Modellezés 3

Rendszerszervezés 3
Modellezés 4
Vizuális jelölések 5
Bonyolultság kezelése 6
A valóság modellezése 8
Absztrakt modellek 10

A történet 13

Programozási nyelvek 13
Módszertanok 15
Egységesítés és szabványosítás 17
Mi az UML? 19

Nyelv és módszer 21

Az OMT jellemzõi 21
Rational Unified Process 22

A “Q” modellezõ módszer 24

A fejlesztés lépcsõfokai 25
Kiegészítõ ajánlások és értelmezések 27
A szemlélet 27
Hogyan használjuk? 28
A “Q” modellezõ módszer és a RUP 28

I. Követelmények rögzítése 31

Megjegyzések, fogalomszótár 32

Megjegyzések 32
Elnevezések 33
Fogalomszótár 34

Áttekintés 35

Kiterjesztési mechanizmusok 36

Sztereotípia 36
Megszorítások 38
Megszorítás és kulcsszavas érték 38
Kiterjesztési mechanizmusok használata 39

Használati esetek 40

Aktor 40
Használati eset 41
Aktor és használati eset 43
Aktorok általánosítása és pontosítása 44
Változatok (extends) 45
Részfunkció (include) 47
Használati esetek általánosítása 47
Változat, részfunkció vagy általánosítás? 48
Diagramok kialakítása 49
Felhasználó céljai és az interakciók 50
Használati eset diagramok 51

Csomagok 53

Csomag (package) 54
Függõségek 55
Névterület (namespace) 56
Csomag pontosítása 56
Csomagok használata 57

Rendszerek együttmûködése 58

Közvetett vezérlés 61

A követelményelemzés szöveges dokumentumai 63

Alkalmazási példák 63
Forgatókönyvek 65
Mûködési leírások 67
Felhasználói felületek 67
Elõzetes felhasználói leírás 70

Követelményelemzés 71

Kidolgozás 72
A követelményelemzés célja 73

II. Osztálydiagramok 75

Osztály 76

Objektum és osztály 76
A szakterületi modell elsõ elemei 78
Attribútumok 79
Mûveletek 80
Lekérdezés és módosító 81
Származtatott attribútum és osztály 82
Láthatóság 82
Lekérdezõ és beállító mûveletek 83
Attribútumok és mûveletek értelmezése 84

Jellegzetességek 88

Részletezettség szintjei 88
Közös sztereotípia és megszorítás 89
Részek 89
Változatlanság 90
Jellegzetességek elérése 90

Jellegzetességek keresése 92

Adatszolgáltató és tároló felelõsségek 92
Entitások és értékek 93
Mûveletek keresése 95
CRC-kártyák 95
Felelõsségek és belsõ osztályok keresése 96
A mûvelet alanya és tárgya 99

Kommunikációs útvonalak 100

Kommunikációs út 100
Asszociáció és kapcsolat 101
Szerepek 102
Attribútum és osztály számossága 103
Módosítás lehetõsége 104
Elnevezések 104
Kollekció és felsorolás 105
Származtatott és részhalmaz asszociációk 106
Asszociációk értelmezése 107

Elérési utak 112

Minõsített asszociáció 112
“Vagy” asszociáció 113
Asszociációs osztály 114
Aggregáció és kompozíció 115
Erõs és gyenge kapcsolat 117
Attribútum és asszociáció 118
Függõségek 119

Általánosítás és pontosítás 121

Általánosítás és pontosítás 121
Többszörös osztályozás 123
Megkülönböztetõ 125
Dinamikus és többszörös változat 126
Kiterjesztés és korlátozás 127
Mûveletek átdefiniálása 128
Osztályhierarchia 130
Absztrakt osztályok és interfészek 130
Generikus osztály 134

Különleges mûveletek 136

Értékek másolása és ellenõrzése 136
Konstrukció és destrukció 137
Kezdõértékek értelmezése 138
Konverzió 139

Kiegészítõ technikák 140

Osztályattribútumok és osztálymûveletek 140
Metaosztály 142
Sztereotípia 143
Invariánsok, elõ- és utófeltételek 143
Mûveletek végrehajtási módja 144

Objektumok 146

Objektumok 146
Objektum attribútumértékei és állapota 147
Objektumok és kapcsolatok 148

Osztálydiagramok használata 151

III. Interakció-diagramok 153

Interakció-diagramok 154

Példaobjektum 155
Üzenet 155

Szekvencia-diagram 157

Konkurens folyamatok 158
Üzenetek 159

Együttmûködési diagram 161

Interakció-diagramok használata 163

Tervezési minta 163

IV. Idõben lezajló változás 165

Aktivitás-diagramok 166

Aktivitás és sorrendiség 166
Akció- és aktivitás-állapot 169
Aktivitás és objektum 170
Szignál küldése és fogadása 173

Állapotdiagram 175

Állapot és átmenet 175
Esemény 178
Esemény és átmenet 180
Állapot 180
Üzenetküldés 182
Tevékenység és akció 183
Strukturált állapotdiagram 184
Konkurencia 185

V. Adatfolyam-diagram 187

Adatfolyam-diagram 188

Feldolgozás és adatfolyam 189
Aktív és passzív objektumok 190
Vezérlésfolyam és strukturálás 191

VI. Reprezentáció 193

Osztályként történõ reprezentáció 194

Felhasználói felületek 196

Pontosítás megvalósítása 198

Pontosítás és kompozíció 200

Állapotdiagramok értelmezése 202

VII. Szakterületi elemzés 205

Diagramok a követelményelemzésben 206

Szakterületi elemzés 207

Áttekintõ szakterületi modell 208
Részletes szakterületi modell 211
Csomagok és osztályok 213

VIII. Implementációs diagramok 215

Komponens-diagramok 216

Alkalmazási-diagramok 218

IX. Tervezés és megvalósítás 221

Alkalmazási környezet 222

Részletes tervezés 224

Megvalósítás 227

A. “Objektumokon túl” 229

“Beyond objects” 230

Tárgymutató

A. abstract class, 137. abstract operation, 137. abstract state, 181. absztrakció, 12. absztrakt állapot, 181, 183, 190, 191. absztrakt esemény, 184. absztrakt megoldási mód, 18, 230. absztrakt mûvelet, 137. absztrakt osztály, 137, 140. action, 151, 186, 189. action state, 175, 189. active, 151, 156, 161. activity, 151, 172, 176, 187, 189. activity diagram, 172. activity state, 176, 189. actor, 46, 47, 196. adatfolyam, 195. adatfolyam-diagram, 195. adatszolgáltatási felelõsség, 98. adattár, 196. aggregáció, 121. aggregate value, 195. aggregation, 121. akció, 151, 186, 189. akció-állapot, 175, 189. aktív mûvelet, 105. aktív objektum, 156, 161, 209. aktív osztály, 151. aktivitás, 172, 173. aktivitás-állapot, 175, 176. aktivitás-diagram, 172, 175, 176, 181. aktor, 46, 48, 50, 64, 84, 196. alapértelmezett konstruktor, 144. algebrai szabály, 218, 219. alkalmazási diagram, 224. alkalmazási környezet, 229, 230. alkalmazási példák, 69, 70, 76. állapot, 153, 175, 181, 183, 187, 188, 202, 209. állapot-átmenet diagram, 172, 176, 181, 182, 190. alosztály, 128, 129, 131, 132, 204. általánosítás, 50, 54, 62, 127, 130, 190. analízis, 10. analysis, 10, 21.  . ancestor, 127. anchor, 200. AOP - Aspect Oriented Programming, 34. association, 107, 154. association class, 120. aszinkron üzenet, 162, 164, 167, 184. asszociáció, 107, 110, 112, 113, 121, 139, 154, 215, 232. asszociációs osztály, 120, 215. átfedõ pontosítás, 130, 132. átmenet, 173, 182, 183, 191, 208, 209. áttekintés, 40, 41, 76. attribute, 85. attribútum, 85, 86, 89, 94, 98, 102, 106, 109, 122, 144, 153, 175, 203, 214. attribútumértékek felajánlása, 121. automatic transition, 186. automatikus átmenet, 186, 191.

B. backward reference, 106, 200. backward service, 200. beállító metódus, 89. behavior, 86. belsõ akció, 179, 188, 189, 202. belsõ állapot, 181, 191. bemeneti akció, 176, 187, 202. bezárás, 88. bidirectional association, 111. bináris asszociáció, 107. binding, 135, 204. blob, 22. bonyolultság kezelése, 12. Booch módszer, 22, 25, 29. brain storm, 102. branch, 165.

C. C++, 20, 246. cache, 87, 88, 232. cached, 92. call event, 184. cascading delete, 121. centre-out, 31, 69, 71, 78. change event, 185. class, 82, 129. class attribute, 146. class method, 146. classification, 82. collaboration diagram, 160. collection, 111. compartment, 95. composition, 122, 123. concrete class, 137. concrete state, 181. condition, 162, 186. conform, 129. connection, 225. constraint, 44, 149. construction, 143. constructor, 143. container class, 111, 140, 231. continuous loop, 187. continuous transformation, 194. control flow, 197. controller, 42. conversion, 145. copy constructor, 144. CRC-kártyák, 22, 101. csomag, 60, 64, 103, 202, 214, 216, 219. csomópont, 224.

D. DAG - directed acyclic graph, 117, 136. data flow, 195. data flow diagram, 195. data store, 196. dealing with complexity, 12. decision, 174. default constructor, 144. default transition, 186. delegáció, 101, 121. delegation, 101, 121. dependency, 61, 125. deployment diagram, 224. derived association, 112. derived attribute, 88. derived class, 88. derived element, 88. descendent, 127. design, 10, 21. design by contract, 149. design pattern, 169. destructor, 143. destruktor, 143, 166, 202. dinamika, 172, 182. dinamikus osztályozás, 132. dinamikus típus, 206. discriminator, 131. disjoint generalization, 130, 132. diszjunkt pontosítás, 130. döntés, 174. dynamic classification, 132. dynamic typing, 206.

E. early binding, 205. egész-rész, 121. egyed, 82. egy-életciklusú diagram, 187. egyesített osztály, 129, 130, 131, 205. egyetlen osztályozás, 130. egyirányú asszociáció, 111. együttmûködési diagram, 160. elaboration, 233. elemzés, 10, 17, 21, 27, 29, 31, 32, 79, 88, 99, 103, 119, 126, 157, 208, 212, 213. elérés felelõssége, 106, 113. elérési útvonal, 62. életvonal, 163, 164. ellenõrzött, 31. elõfeltétel, 149, 209, 218. elõfordulás, 14. elõzetes iteráció, 79. embedding, 206. encapsulation, 88. entitás, 82. entitás-objektum, 100. entity, 82. entry action, 187. enumeration, 100, 112, 123. érték-objektum, 100. érték-osztály, 123. értéktárolási felelõsség, 99. értelmezés, 40. esemény, 75, 182, 183, 184, 185, 186, 188, 201, 208. eseményfolyam, 72. eseménygenerálás, 188. eszköztár, 147. event, 182, 184, 201. event-flow, 72. example object, 161. exception, 95, 184, 202. exit action, 187. extension, 133. extension point, 52, 95.

F. feature, 94. feldolgozás, 194, 195. felelõsség, 94, 95, 98, 101, 102, 104, 106, 113, 119. felfüggesztett állapot, 161, 164. felhasználói felület, 19, 73, 74, 76, 79, 84, 98, 101, 102, 103, 119, 120, 124, 148, 203, 213, 214, 216, 217, 218, 219, 231. felhasználói felületek diagramja, 76. feltétel, 75, 162, 174, 186. felügyelt mûvelet, 150. figyelõ, 201. final state, 176, 186. finomítás, 126. flow-chart, 172. focus of control, 164. fogalomszótár, 40, 57. folyamatábra, 172. folytonos transzformáció, 194. foreign key, 231. forgatókönyv, 71, 72, 74, 75. fork, 195. függõség, 61, 62, 66, 125, 139, 154, 160.

G. garbage collection, 19, 143. General System Science, 16. generalization, 127. generikus osztály, 115, 116, 140. generikus szerkezet, 115. getting method, 89. globális csomag, 62. globális függvény, 146. globális objektum, 154. globális változó, 146. glossary, 40. guard, 165, 186. GUI - Graphical User Interface, 19. gyorsítótár, 87, 88. gyûjtemény, 111.

H. használati eset, 23, 24, 28, 29, 46, 48, 50, 51, 54, 59, 65, 98, 101, 102, 103, 160, 169, 202, 212. használati eset diagram, 46, 57, 63, 72, 103. hatványtípus, 125. helyzetjelentés, 201. hívás-esemény, 184. horgony, 200.

I. idõben lezajló változás, 86, 154, 172, 181, 182. idõ-esemény, 185. implementáció és teszt, 33. implements, 138. inheritance, 127, 128, 204. initial state, 176, 186. inkrementális fejlesztés, 29, 31. instance, 14, 82, 146. instance attribute, 146. instance operation, 146. instantiation, 14, 146. integráció és együttes teszt, 33. interaction diagram, 160. interakció-diagram, 160, 169. interface, 137. interfész, 137, 138, 223. internal action, 179, 188. invariáns, 149, 218. invariant, 149. iterációs jelzõ, 162. iteration marker, 162. iteratív, 79. iteratív fejlesztés, 29, 31. iterator, 112. iterátor, 112.

J. jellegzetesség, 94, 206. jelzés, 95, 162, 175, 179, 184, 201, 209. join class, 129, 205.

K. kapcsolat, 106, 107, 154, 225. késõi kötés, 205. készülék, 225. kétirányú asszociáció, 111. kezdõállapot, 176, 186. kibernetika, 16. kiemelés, 12, 129. kimeneti akció, 176, 187, 189, 202. kiterjesztés, 66, 133. kiterjesztett állapot, 181, 208. kivétel, 95, 150, 184, 202, 209. kizáró általánosítás, 131. kizáró pontosítás, 130, 131, 132. kollekció, 111, 116, 147, 155, 213, 231. komponens, 122, 222, 223, 224. kompozíció, 122, 123, 205, 206. kompozit állapot, 191. konkrét, 14. konkrét állapot, 181, 183. konkrét osztály, 137. konkurencia, 191. konkurens folyamat, 164. konkurens mûvelet, 151. konstans adattár, 196. konstrukció, 143, 166, 200. konstruktor, 143, 144, 145, 202. konverzió, 145, 217. korai kötés, 205. korlátozás, 133, 135. kötés, 135, 204, 205. követelményelemzés, 32, 78, 212, 218. közös sztereotípia, 95. közremûködõ, 49. kulcsszavas érték, 42, 44, 45. külsõ állapot, 181.

L. late binding, 205. láthatóság, 89, 146. layer, 216. leágazás, 162. leképezés, 18, 33. lekérdezés, 50, 87, 114, 151. lekérdezõ metódus, 89. lényegi tartalom, 60. leszármazott, 232. life cycle, 186. lifeline, 163. link, 106, 107, 123. listener, 201. lock, 151. lokális objektum, 155. lokális változó, 164. lollipop, 139, 223.

M. magasabbrendû asszociáció, 107, 121. mapping, 18, 33, 232. másoló konstruktor, 144. megfigyelhetõ állapot, 87. megkülönböztetõ, 131, 132, 134. megosztás, 13. megszorítás, 42, 44, 88, 95, 99, 134, 149. megvalósít, 129, 138, 139. message, 161, 163, 184. message passing, 161, 163. metaclass, 148. metaosztály, 148. method, 86. method war, 23. metódus, 86, 137, 138, 204, 205. minõsített asszociáció, 118, 119. minõsítõ, 118, 215. mirror, 203, 231. modell, 10, 16, 18, 27, 112. modellezõ nyelv, 14, 18, 25, 27, 28, 44. modifier, 87. módosító, 87, 102, 151. módszertan, 27. multiobject, 155, 161. multiobjektum, 155, 161. multiple classification, 130, 205. multiplicitás, 108. multiplicity, 108. munkafolyamat-diagram, 172. mûködési leírás, 73, 76, 214. mûvelet, 86, 87, 94, 103, 105, 106. mûvelet kiterjesztése, 135. mûvelet továbbítása, 121.

N. name compartment, 83. namespace, 62. navigability, 111. névrész, 83. névterület, 62. node, 224. not null, 109. notify, 105. nyomkövetés, 126.

O. object, 82, 152. object diagram, 152. object-flow, 178. Objective-C, 20. Objectory, 23, 24, 25, 28, 29, 42. objektum, 82, 152. objektum osztály, 83. objektum példány, 83. objektumazonosító, 83. objektum-folyam, 178. objektumorientált szemlélet, 15, 19, 27, 29, 82, 87, 121, 194, 200. observable state, 87. OCL - Object Constraint Language, 44. OID - object identifier, 83. OMG - Object Management Group, 23. OMT - Object Modeling Technique, 25, 27, 30, 108, 129, 131, 146, 228. one-shot diagram, 187. operation, 86, 189. operator overloading, 142. or-association, 119. osztály, 82, 100, 107, 109, 120, 219. osztályattribútum, 146. osztálymûvelet, 146, 154. osztályozás, 82. overlapping generalization, 130, 131. overloading, 86. overriding, 135.

Ö. öndelegáció, 167. öröklés, 127, 204. õrszem, 165, 174, 186, 208. õrzött mûvelet, 150. õsosztály, 128, 129, 130, 131, 132, 145, 204, 232. összetett érték, 195, 196, 200. összhangban van, 128, 129.

P. package, 60, 202. paraméter, 87, 91. parameterized class, 140. partíció, 216. partition, 216. passzív mûvelet, 105. passzív objektum, 156, 161, 196, 209. példány, 14, 82, 125, 152. példányképzés, 14, 146. példányosítás, 125. persistent, 45. polimorfizmus, 135, 204. polymorphism, 135. pontosítás, 62, 128, 129, 131, 132, 190, 204, 206. postcondition, 149. powertype, 125. precondition, 149. preliminary iteration, 79. privát, 89. private, 89, 125, 129. process, 27, 195. procesz, 27. processzor, 225. propagáció, 121. propagation, 121. protected, 89, 125, 200. pseudo state, 176, 186. pszeudo-állapot, 176, 186. public, 89. publikálás, 115, 217. publikus, 89.

Q. qualified association, 118. qualifier, 118, 215. query, 87.

R. RDD - responsibility-driven design, 22, 34. read only, 96. realize, 138. real-time, 164. reflexív asszociáció, 107. release, 233. rendezettség, 110. rendszerszervezés, 9, 10. requirement, 219. responsibility, 94, 219. restriction, 133. részekre bontás, 12. részfunkció, 53, 54. részletes tervezés, 32, 228, 230. réteg, 216. return, 162. reuse, 13, 129. role, 108, 110.

S. sáv, 163, 176. scenario, 71. self-delegation, 165, 167. send, 184. sequence diagram, 160, 163. sequential, 150, 173. service class, 200, 203. setting method, 89. setup, 233. sharing, 13. signal, 96, 151, 175, 179, 184, 201, 209. signature, 86. SIMULA ’67, 19, 20. single classification, 130. slot, 152. Smalltalk, 19, 245. start state, 176, 186. start-állapot, 176. state, 175, 181. state chart, 181. state-transition diagram, 181. static classification, 132. static typing, 206. statikus osztályozás, 132. stereotype, 42, 149. stick-note, 38. stop state, 176, 186. stop-állapot, 176. stratégiai tervezés, 32, 228, 229. strukturális kapcsolat, 107. subclass, 127. substitutability, 129. superclass, 127. swimlane, 163, 176. synchronization, 173, 174. synchronization bar, 173. szakterületi elemzés, 32, 79, 213. számosság, 108, 109, 120, 155. származtatás, 88, 92, 112, 113, 125. származtatott asszociáció, 112. származtatott attribútum, 88, 92, 96, 203, 208, 230, 232. származtatott osztály, 88. szekvencia-diagram, 160, 163, 164. szekvenciális, 150, 173. szerep, 108. szerepnév, 110, 111, 122. szignál, 151, 162, 184. szignatúra, 86. szinkronizáció, 168, 174. szinkronizációs vonal, 173, 174. szójegyzék, 40. szolgáltató osztály, 200, 201, 203. sztereotípia, 42, 43, 95, 149. szuperállapot, 190. szuperosztály, 127.

T. tagged value, 44. tároló osztály, 111, 116, 139. teljes általánosítás, 128. template, 140. template class, 140. természetesebb jelölések, 16. ternáris asszociáció, 107, 111, 121. tervezés, 10, 17, 21, 27, 29, 31, 32, 88, 93, 99, 113, 117, 120, 126, 147, 157, 182, 203, 214, 215, 217, 219, 228, 230. tervezési minta, 34, 169. tevékenység, 70, 73, 151, 172, 176, 186, 187, 189, 212. tevékenység-állapot, 189. time event, 185. típuskonverzió, 145. több számosságú változat, 133. többalakúság, 204. többszörös osztályozás, 130, 136, 205. törlés továbbítása, 121. transition, 173, 182, 186. túlterhelés, 86. tükör-osztály, 203, 231.

U. újrafelhasználás, 13, 129. unidirectional association, 111. Unified Method, 24, 28. use case, 23, 24, 46, 48. use case diagram, 46. user interface, 74. utility, 109, 147. utófeltétel, 149, 209, 218.

Ü. üzenet, 95, 161, 184, 201, 209, 217, 231. üzenetküldés, 161, 163, 186, 188, 201.

V. vagy-asszociáció, 119. változás-esemény, 185. változtatható, 96, 110. végtelen ciklusú diagram, 187. vezérlésfókusz, 163, 164. vezérlésfolyam, 197. virtuális metódus tábla, 204, 205. viselkedés, 86. visibility, 89. visszafelé hivatkozás, 106, 200. visszatérési érték, 87.

W. whole/part, 121. work-flow diagram, 172.

Z. záróállapot, 176, 186.

A Q modellezõ módszer: